Híreink

Az öt, talán legtöbbek által várt magyar Operatív Program (OP) támogatását hagyta jóvá ma az Európai Bizottság, amelyek keretösszege 18,7 milliárd eurót tesz ki, így a hatalmas forráskeret immár hivatalosan is Magyarország rendelkezésére áll. A brüsszeli zöld jelzés ismeretében végre már a közös uniós kassza kockázatára kezdheti el meghirdetni a kormány a különböző (gazdaságfejlesztési) pályázatokat.

Részletesebben az alábbi linken található cikkben:

 Forrás:

Portfolio.hu

Öt magyar Operatív Programot hagyott jóvá az Európai Bizottság, amely a hazánknak 2014-2020 között járó uniós kohéziós források mintegy háromnegyedéről szól, így igen jelentős fejlesztéspolitikai eredményről van szó. Ezzel párhuzamosan azonban más EU-tagországok is örülhetnek, mert a Bizottság további összesen 35 Operatív Programot is elfogadott tegnap. Sőt, ígéretet tett arra, hogy a hónap végéig további 10 programra is megadja a zöld jelzést, így együtt ez az 50 program bő 66 milliárd eurós fejlesztési keretösszeget jelent. 

Forrás: 

Portfolio.hu

Sokszor szembesülnek avval a cégvezetők, hogy a cégbíróság felszólítja őket, hogy amennyiben nem állítják helyre a cég törvényes működését, megindítják a kényszertörlési eljárás. A vezető tisztségviselő és a cég tagja eltiltható többségi tulajdonszerzéstől és milliókra bírságolható.

A kényszertörlési eljárás célja, hogy a törvénysértő módon működő vagy fantomizálódott, kiüresedett vagy fizetés- és működésképtelen, vagyonnal nem rendelkező cégeket további költségek okozása nélkül, véglegesen töröljék a cégbíróság nyilvántartásából, így a gazdasági életből.

Kényszertörlési eljárást a cégbíróság akkor rendel el, ha:

• - a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásakor a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be (például nem jelölnek ki megfelelő személyt az ügyvezetésre a cégbíróság felhívása ellenére sem),
• - vagy ha az állami adóhatóság elektronikus úton értesíti, hogy a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének,
• -  illetve ha az állami adóhatóság a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez,
• - a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő, a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre (egyszerűsített végelszámolás esetén),
• - vagy a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye

Ez igen gyakori eset abban az esetben, ha a betéti társaság tagjainak száma egy főre csökken (például elhalálozás miatt), és az ettől számított hathónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a bíróságnál újabb tagnak a társaságba való belépését illetve, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át.

További részletek az adozona.hu honlapon

Forrás: 

http://adozona.hu/tarsasagi_jog/Kenyszertorles_sulyos_kovetkezmenyei_lehetn_V1BJTI

Még nem ismertek azok az új szabályok, amelyeket heteken belül alkalmazni kellene az elektronikus közúti áruforgalom rendszer (ekáer) legújabb módosítása szerint.

A múlt pénteken, február 13-án a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer, az ekáer új szabályaira vonatkozó T/3118. számú törvényjavaslatot. A módosítás deklarált célja, hogy a rendszer működésével kapcsolatban szerzett adóhatósági és adózói tapasztalatok tükrében a rendszer működését a gyakorlatban mutatkozó sajátosságokhoz igazítsa. Az adózók várakozása a módosítással szemben az, hogy a rendszer működését, működtetését racionálisabbá, a célhoz jobban igazodóvá tegye (vagyis túlnyomórészt valóban az áfa-csalással veszélyeztetett kört célozza), kiküszöbölje a jogszabályi pontatlanságokat és jogalkotói szándéktól eltérő értelmezést eredményező megfogalmazást. S legfőképp, hogy a jelen szabályozási környezetben nem – vagy egyes, csak pontatlanul, illetve nagy erőfeszítések mellett – teljesíthető előírásokat a gyakorlatban indokolatlan többletterhek nélkül is teljesíthető szabályok váltsák fel.

Részletek az adozona.hu-n

Forrás: http://adozona.hu/2015_adovaltozasok/Ekaer_kiforratlan_valtoztatasok

Február 27–március 1. között, a horvátországi Viroviticán megrendezésre kerülő 20. „VIROEXPO” Nemzetközi Kiállítás és Vásáron a Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány a Rinya-Dráva Szövetség Egyesület Leader Akciócsoporttal közösen jelenik meg. Közös standunkon termékekkel és reklámanyagokkal a következő kiállítók mutatkoznak be.

• Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány
• Rinya-Dráva Szövetség Egyesület LEADER Akciócsoport
• Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ
• Biokál International Kft – bio növénykondícionáló szerek
• Lázár Tamás – méhészeti termékek
• Sáráné Koczka Ágnes – kézműves temékek
• Tóth Tamás Csaba - pálinkák
• Faparkett 2006 Kft - parketták
• Barcs Metál Kft – speciális konténerek

A szakmai és kulturális programok az alábbi linken érhetők el:

forrás:  http://viroexpo.com.hr/ostala-dogadanja/

Barcson megtartotta első ülését a „Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című pályázat keretében létrejött munkacsoport.

Barcs 2009-ben készítette el Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS), amely a 2007-2013-as Európai Uniós programozási időszak fejlesztési elképzeléseit ölelte fel. Az azóta eltelt közel 5 év azonban mind a gazdasági, mind a társadalmi környezetben jelentős változásokat hozott nem csak a város, hanem az ország és az Unió életében is.

Mindezek hatására Barcs Város Önkormányzata a Belügyminisztérium támogatásával úgy határozott, hogy 2015 I. félévében felülvizsgálja a korábban elkészült stratégiát. A tervezés során a lakossággal, a civil és gazdasági szereplőkkel együttműködve, szakértők bevonásával, széles körű párbeszéd során kerül meghatározásra és kidolgozásra Barcs 2014-2020-ra szóló Integrált Településfejlesztési Stratégiája.

A munkacsoportban Kocsis Tibor irodavezető révén a Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány is képviselteti magát.